2.fejezet
Ellenséges,mégis megvéd
Winry minden bátorságát összeszedve odament a fiúhoz. A fiú ránézett viszont a szeme elég sok barátságtalanságot árasztott. Ennek ellenére Winry megszólalt:
- Te voltál az, aki megmentett ugye? –kérdezte félénken.
- És ha igen akkor mi van? –kérdezte hidegen és gorombán.
- Csak szeretném megköszönni neked. Köszönöm, hogy megmentettél. –mondta mosolyogva. Erre a fiú arca vörös lett. De megrázta a fejét gyorsan, hogy magához térjen.
- Mi a neved? –kérdezte Winry.
- Edward Elric.
- Én Winry Rockbell. És… - kezdte volna mondandóját Winry de Ed közbevágott.
- Ne érts félre. Csak utálom, ha egy gyenge fiú rémiszgeti a nála gyengébb lányokat. Semmi személyes. –mondta és visszament edzeni. De a lány ideges lett. Elkapta a düh. Ő kedves volt vele de a fiú ezt nem viszonozta és még le is gyengézte.
- Ezért utálom a fiúkat te idióta! –kiabálta és a mellette lévő vaskukát Ed fejéhez vágta. Ezután rögtön elviharzott.
- Az a lány… - morogta Ed miután felkelt a kuka által keltett sokkhatásból. Winry még mindig dühös volt. Szinte lángok lángoltak körülötte. Hirtelen szembetalálkozott Sakura-val, Ino-val és Orihime-vel.
- Mi a baj Winry? –kérdezte Sakura.
- Igen. Égsz. Szó szerint lángra kaptál. Mi történt? –kérdezte Ino.
- Az az átkozott Ed… egyszer még benyomok neki. –morogta Winry.
- Milyen Ed? Winry te pasiztál? Nélkülünk? –kérdezte Ino és Sakura először lepődötten aztán felháborodva.
- Dehogy. Ő az, aki megmentett. – mondta de ebbe bele is pirult.
- Ó.. a hős lovag… - mondták most már hárman kaján vigyorral.
- Dehogy! Ő csak egy faragatlan, lányokkal bánni nem tudó tuskó. – mondta mentegetőzve. Látta a lányok nagyon elkezdték a kezüket összevissza kapkodni. Hátranézett és Ed volt a háta mögött. A lány fejére pöckölt egyet és azt mondta:
- Idióta! –mondta és ment tovább, de most nyugodt volt. A háta mögött jöttek a barátai. Sasuke, Naruto és egy vörös, tüskés hajú srác, akire Orihime rögtön fel is figyelt. De nem azért, mert megtetszett neki, hanem azért, mert a fiú nekiment. De ment tovább nyugodtan amikor Sakura megszólítja:
- Hé, nem kéne bocsánatot kérni és segíteni? –kérdezte dühösen.
- Jaj, bocsánat! Észre se vettem. –szólt és kinyújtotta kezét a lány felé. De Orihime felpattant.
- Semmi baj, én jól vagy. – a fejére koccintot és gyorsan elindult de a többiek szóltak:
- De Orihime… itt az osztályunk. – mondták egyszerre.
- Tényleg? Akkor meg hova megyek. Egy kicsit nevetett és bement. A lányok vele mentek. Az osztályban már látszottak a baráti körök. Ino arra nézett amerre meglátta Sasuke-t. Ő is épp egy baráti körben volt. Ed, Naruto, Sasuke, a vörös hajú fiú és egy tűzvörös hajú fiú . A tűzvörös hajú srác igencsak nézte Rukia-t.
Hé, Rukia! Az a srác nagyon bámul téged. –bökdöste meg Ino Rukia-t. Rukia ránézett a fiúra a fiú elpirult és gyorsan elfordította a fejét. Ekkor becsengettek. Az osztály izgatott volt mivel tegnap még nem tudott bejönni az osztályfőnök de ma már igen. Benyitott. Egy magas, rövid és fekete hajú férfi jött be. Igen fegyelmezett volt. Lerakta az asztalra a naplót és elkezdte mondandóját.
- Üdvözöllek titeket! Én vagyok az osztályfőnökötök. A nevem Roy Mustang. Ezalatt az évek alatt, míg együtt leszünk igen kemény leszek és nem foglak kímélni titeket. Amellett, hogy osztályfőnök leszek én fogom nektek tanítani a kémiát és a földrajzot. Remélem jól kijövünk. És most kezdjük a bemutatkozást. –mondta katonásan. Kiderült a vörös hajú fiút Ichigo-nak, a tűzvörös hajút Renji-nek hívták. Amikor befejezték az utolsó bemutatkozást is kicsengettek. A nap többi része gyorsan telt, amikor is elérkezett az ebédszünet. Orihime elővette az dobozát amiben az étele volt. A többi lánynak elkékült az arca.
- Már megint valami fura kaját hoztál? –kérdezte Ino.
- Ezt mire érted? Én mindig finomat hozok magammal. –mondta határozottan.
- Inkább miért nem engeded, hogy az anyukád főzzön? –kérdezte Winry.
- De tényleg Orihime, kicsit egészségesebben kéne táplálkoznod. –mondta Hinata.
- Ne már lányok! Az is nagyon finom, amit én készítek. Miért nem kóstoljátok meg?
- Inkább nem köszi! Nem akarjuk elenni előled. –mondták egyszerre.
Ichigo épp arra sétált. Orihime beakarta bizonyítani igenis finom amit csinált, ezért megállította a fiút.
- Kérsz? Én készítettem. - mondta és nyújtotta Ichigo felé. A többi lány ingatta a fejét inkább ne de, Ichigo nem vette őket észre és evett egy kicsit belőle. Elkékült a feje és elájult. Kicsit később az orvosi szobán tért magához. Orihime ott ült az ágyánál és aggódva figyelt. De megkönnyebbült, amikor Ichigo magához tért.
- Jobban vagy? – kérdezte aggódva.
- Igen. Mégis mi volt az, amit magaddal hoztál? – kérdezte.
- Bocsi, tudnom kellett volna nem mindenki gyomra olyan, mint az enyém. Bocsánat! –mondta sajnálkozva.
- Semmi baj. –mondta Ichigo. Erre Orihime elmosolyodott. Amint Ichigo jobban lett visszament az osztályba. Amint vége lett a napnak mindenki gyorsan hazament. De Winry ma is itt maradt. A könyvtárban volt és egy könyvet keresett. Leült olvasni, amikor megint feltűnt az a fiú, aki tegnap zaklatta. Nem volt senki se a könyvtárban és emiatt kicsit félt is Winry de próbált nyugodt maradni. A fiú lecsapta a kezét az asztalra és elvette Winry elől a könyvet.
- Mit csinálsz?
- Azt hiszed, ennyivel megúszod? Nem foglak békén hagyni, amíg nem leszel a barátnőm.
- Mi a neved? –kérdezte megfontoltan Winry.
- Pitt. –válaszolta.
- Nos Pitt, még akkor se lennék a barátnőd, ha te lennél az utolsó férfi a földön. –mondta Winry.
- Tudod nem kéne így beszélned. Most nincs itt senki, aki megmentsen. –megfogta Winry karját és magához akarta rántani, de valaki egy könyvvel és hatalmas erővel fejbevágta.
- Én itt vagyok. Idióta. –mondta Ed aki nem rég tűnt fel.
- Már megint megmentettél. – szólt Winry.
- Nem kell megköszönnöd. –mondta Ed.
- De én meg akarom. Köszönöm. –mondta és ismét rámosolygott. Ed erre nem szólt semmit csak elpirult. De aztán mégis megszólalt:
- Sokáig maradsz itt?
- Nem. –válaszolta a lány.
- Akkor megvárlak és hazakísérlek. Már késő van. – mondta és leült ő is könyvet olvasni. Winry ismét elmosolyodott és valami furcsa de nagyon jó érzés kerítette hatalmába. Eközben Orihime épp kilépett a házából. Már későre járt és épp ment le a nap de ő még akart egyet sétálni. A kedvenc helyére akart menni, amit csak ő ismer. A parkban egy nyugodt zug ami eléggé eldugott helyen van. Ott szokott a fa alatt üldögélni. De amikor odaért meglepődve látta, hogy már ül ott valaki a helyén.
Ellenséges,mégis megvéd
Winry minden bátorságát összeszedve odament a fiúhoz. A fiú ránézett viszont a szeme elég sok barátságtalanságot árasztott. Ennek ellenére Winry megszólalt:
- Te voltál az, aki megmentett ugye? –kérdezte félénken.
- És ha igen akkor mi van? –kérdezte hidegen és gorombán.
- Csak szeretném megköszönni neked. Köszönöm, hogy megmentettél. –mondta mosolyogva. Erre a fiú arca vörös lett. De megrázta a fejét gyorsan, hogy magához térjen.
- Mi a neved? –kérdezte Winry.
- Edward Elric.
- Én Winry Rockbell. És… - kezdte volna mondandóját Winry de Ed közbevágott.
- Ne érts félre. Csak utálom, ha egy gyenge fiú rémiszgeti a nála gyengébb lányokat. Semmi személyes. –mondta és visszament edzeni. De a lány ideges lett. Elkapta a düh. Ő kedves volt vele de a fiú ezt nem viszonozta és még le is gyengézte.
- Ezért utálom a fiúkat te idióta! –kiabálta és a mellette lévő vaskukát Ed fejéhez vágta. Ezután rögtön elviharzott.
- Az a lány… - morogta Ed miután felkelt a kuka által keltett sokkhatásból. Winry még mindig dühös volt. Szinte lángok lángoltak körülötte. Hirtelen szembetalálkozott Sakura-val, Ino-val és Orihime-vel.
- Mi a baj Winry? –kérdezte Sakura.
- Igen. Égsz. Szó szerint lángra kaptál. Mi történt? –kérdezte Ino.
- Az az átkozott Ed… egyszer még benyomok neki. –morogta Winry.
- Milyen Ed? Winry te pasiztál? Nélkülünk? –kérdezte Ino és Sakura először lepődötten aztán felháborodva.
- Dehogy. Ő az, aki megmentett. – mondta de ebbe bele is pirult.
- Ó.. a hős lovag… - mondták most már hárman kaján vigyorral.
- Dehogy! Ő csak egy faragatlan, lányokkal bánni nem tudó tuskó. – mondta mentegetőzve. Látta a lányok nagyon elkezdték a kezüket összevissza kapkodni. Hátranézett és Ed volt a háta mögött. A lány fejére pöckölt egyet és azt mondta:
- Idióta! –mondta és ment tovább, de most nyugodt volt. A háta mögött jöttek a barátai. Sasuke, Naruto és egy vörös, tüskés hajú srác, akire Orihime rögtön fel is figyelt. De nem azért, mert megtetszett neki, hanem azért, mert a fiú nekiment. De ment tovább nyugodtan amikor Sakura megszólítja:
- Hé, nem kéne bocsánatot kérni és segíteni? –kérdezte dühösen.
- Jaj, bocsánat! Észre se vettem. –szólt és kinyújtotta kezét a lány felé. De Orihime felpattant.
- Semmi baj, én jól vagy. – a fejére koccintot és gyorsan elindult de a többiek szóltak:
- De Orihime… itt az osztályunk. – mondták egyszerre.
- Tényleg? Akkor meg hova megyek. Egy kicsit nevetett és bement. A lányok vele mentek. Az osztályban már látszottak a baráti körök. Ino arra nézett amerre meglátta Sasuke-t. Ő is épp egy baráti körben volt. Ed, Naruto, Sasuke, a vörös hajú fiú és egy tűzvörös hajú fiú . A tűzvörös hajú srác igencsak nézte Rukia-t.
Hé, Rukia! Az a srác nagyon bámul téged. –bökdöste meg Ino Rukia-t. Rukia ránézett a fiúra a fiú elpirult és gyorsan elfordította a fejét. Ekkor becsengettek. Az osztály izgatott volt mivel tegnap még nem tudott bejönni az osztályfőnök de ma már igen. Benyitott. Egy magas, rövid és fekete hajú férfi jött be. Igen fegyelmezett volt. Lerakta az asztalra a naplót és elkezdte mondandóját.
- Üdvözöllek titeket! Én vagyok az osztályfőnökötök. A nevem Roy Mustang. Ezalatt az évek alatt, míg együtt leszünk igen kemény leszek és nem foglak kímélni titeket. Amellett, hogy osztályfőnök leszek én fogom nektek tanítani a kémiát és a földrajzot. Remélem jól kijövünk. És most kezdjük a bemutatkozást. –mondta katonásan. Kiderült a vörös hajú fiút Ichigo-nak, a tűzvörös hajút Renji-nek hívták. Amikor befejezték az utolsó bemutatkozást is kicsengettek. A nap többi része gyorsan telt, amikor is elérkezett az ebédszünet. Orihime elővette az dobozát amiben az étele volt. A többi lánynak elkékült az arca.
- Már megint valami fura kaját hoztál? –kérdezte Ino.
- Ezt mire érted? Én mindig finomat hozok magammal. –mondta határozottan.
- Inkább miért nem engeded, hogy az anyukád főzzön? –kérdezte Winry.
- De tényleg Orihime, kicsit egészségesebben kéne táplálkoznod. –mondta Hinata.
- Ne már lányok! Az is nagyon finom, amit én készítek. Miért nem kóstoljátok meg?
- Inkább nem köszi! Nem akarjuk elenni előled. –mondták egyszerre.
Ichigo épp arra sétált. Orihime beakarta bizonyítani igenis finom amit csinált, ezért megállította a fiút.
- Kérsz? Én készítettem. - mondta és nyújtotta Ichigo felé. A többi lány ingatta a fejét inkább ne de, Ichigo nem vette őket észre és evett egy kicsit belőle. Elkékült a feje és elájult. Kicsit később az orvosi szobán tért magához. Orihime ott ült az ágyánál és aggódva figyelt. De megkönnyebbült, amikor Ichigo magához tért.
- Jobban vagy? – kérdezte aggódva.
- Igen. Mégis mi volt az, amit magaddal hoztál? – kérdezte.
- Bocsi, tudnom kellett volna nem mindenki gyomra olyan, mint az enyém. Bocsánat! –mondta sajnálkozva.
- Semmi baj. –mondta Ichigo. Erre Orihime elmosolyodott. Amint Ichigo jobban lett visszament az osztályba. Amint vége lett a napnak mindenki gyorsan hazament. De Winry ma is itt maradt. A könyvtárban volt és egy könyvet keresett. Leült olvasni, amikor megint feltűnt az a fiú, aki tegnap zaklatta. Nem volt senki se a könyvtárban és emiatt kicsit félt is Winry de próbált nyugodt maradni. A fiú lecsapta a kezét az asztalra és elvette Winry elől a könyvet.
- Mit csinálsz?
- Azt hiszed, ennyivel megúszod? Nem foglak békén hagyni, amíg nem leszel a barátnőm.
- Mi a neved? –kérdezte megfontoltan Winry.
- Pitt. –válaszolta.
- Nos Pitt, még akkor se lennék a barátnőd, ha te lennél az utolsó férfi a földön. –mondta Winry.
- Tudod nem kéne így beszélned. Most nincs itt senki, aki megmentsen. –megfogta Winry karját és magához akarta rántani, de valaki egy könyvvel és hatalmas erővel fejbevágta.
- Én itt vagyok. Idióta. –mondta Ed aki nem rég tűnt fel.
- Már megint megmentettél. – szólt Winry.
- Nem kell megköszönnöd. –mondta Ed.
- De én meg akarom. Köszönöm. –mondta és ismét rámosolygott. Ed erre nem szólt semmit csak elpirult. De aztán mégis megszólalt:
- Sokáig maradsz itt?
- Nem. –válaszolta a lány.
- Akkor megvárlak és hazakísérlek. Már késő van. – mondta és leült ő is könyvet olvasni. Winry ismét elmosolyodott és valami furcsa de nagyon jó érzés kerítette hatalmába. Eközben Orihime épp kilépett a házából. Már későre járt és épp ment le a nap de ő még akart egyet sétálni. A kedvenc helyére akart menni, amit csak ő ismer. A parkban egy nyugodt zug ami eléggé eldugott helyen van. Ott szokott a fa alatt üldögélni. De amikor odaért meglepődve látta, hogy már ül ott valaki a helyén.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése