Középiskolai érzelmek (anime módra) 3. fejezet

3.fejezet
Az, ki bizalmat önt belém

Orihime ott állt mozdulatlanul. Nem gondolta volna, hogy más is tud erről a helyről. De a sötétben nem tisztán látta, hogy ki az. Odasétált a padhoz, amin az idegen ült. Hirtelen felgyulladtak a villanyok és akkor már tisztán látta, hogy ki az. Ichigo volt az. Leült mellé és köszönt:
- Szia!
- Szia! – köszönt vissza zavartan a fiú – Azt hittem csak…
… csak én tudok erről a helyről – fejezte be mondandóját a lány. Meglepetten néztek egymásra. Nagy csöndesség volt. Orihime már nem bírta ezt a csöndességet és zavarában felnevetett.
- Azt hittem csak én járok ide. De Kurosaki-kun nem kéne ilyen sötétben mászkálnia. Sok veszély rejlik az éjszakában. – mondta oktatóan és ezzel együtt próbált valami témát felhozni.
- És akkor veled mi van, Inoue? És még te lány is vagy.
- Ehehe… Ez igaz! – mondta Orihime és kicsit a saját fejére ütött. Ichigo csak meglepetten nézett. Egyáltalán nem érti a lányt.
- Leülhetek? – kérdezte Orihime. A fiú csak hümmögött de a lány ezt igennek vette. Leült mellé. Úgy tűnt Ichigo nem nagyon akar megszólalni. Tehát elkezdett ő beszélni:
- Tudod, Kurosaki-kun, ha én tanácstalan vagyok, ide jövök elmélkedni. Itt minden olyan nyugodt és csöndes. Itt tudom mindig megtalálni a kérdéseimre a választ. Te miért vagy itt, Kurosaki-kun? – kérdezte kíváncsian.
- Tulajdonképpen én is elmélkedni. Én a kendo klubba járok. Egy versenyünk lesz, és én indulok rajta. Más iskolák is részt vesznek rajta. A csapatom számít rám de, én nem tudom képes leszek-e megnyerni.
- Biztos sikerülni fog! Ne add fel! – próbálta bíztatni Ichigo-t.
- Igazad van. – mondta Ichigo és halvány mosoly jelent meg az arcán. Hirtelen magabiztosabb lett.
- Köszönöm, Inoue! – mondta Ichigo – Még itt maradsz?
- Már nem. – mondta Orihime. – Menjünk. Hazakísérlek.
- Öhm… Ezt nem a fiúnak kéne mondani? – mondta zavartan Ichigo.
- Tényleg? – kérdezte értetlenül Orihime.
- Igen. – bólogatott Ichigo. – Akkor én kísérlek haza.
- Köszönöm. – mondta és széles mosoly jelent meg Orihime arcán. Ichigo csak nézett Orihime-re. Most már tényleg nem értette a lányt. Amikor Orihime házához értek a bátyja már a kapuban várt. Amikor meglátta Ichigo-t először meglepődött, de aztán elmosolyodott.
- Hello! Te Orihime barátja vagy? – kérdezte nagy mosollyal Orihime bátyja. Hosszú, válig érő barna haja csillogott az éjszakai fényekben. Elég magas termetű férfi volt.
- Dehogy! – mentegetőzött Ichigo és zavarában össze-vissza kapkodta a kezét.
- Onii- chan! – szólalt meg duzzogva Orihime.
- Hahaha… csak vicceltem. – nevetett fel a férfi – Köszönöm, hogy hazakísérted.
- Szívesen. Viszlát! - mondta Ichigo és gyorsan elindult. Az arca egészen kipirult. Orihime integetett utána. Annyira a fiú még hátra nézett aztán gyorsan ment tovább.
* De furcsa egy család* - gondolta magában. Másnap reggel útközben az iskola felé nagyokat ásított. * Egész este nem tudtam aludni, amiatt a hülye film miatt. Elment az önbizalmam amint megláttam azt a kendo filmet. És ma lesz a kendo mérkőzés * - morogta magában. Hirtelen a háta mögött feltűnt Ed és hátba vágta.
- Szia Ichigo! – mondta, majd végig mérte Ichigo-t – Szörnyen nézel ki. Pedig ma lesz a mérkőzésed.
- Ne is mondd. – mondta nyúzottan. Egy pár perccel később Sasuke is csatlakozott hozzájuk. Ő is végig mérte Ichigo-t majd megállapította:
- Szörnyen nézel ki. Szedd össze magad, mert ma lesz a mérkőzésed. – mondta ő is.
Wááá… ne is említsétek többet a mérkőzést. – mondta Ichigo dühösen. Bementek az iskolába ott szembe találkozott Orihime-vel.
- Jó reggelt, Kurosaki-kun! – mondta vidáman.
- Reggelt! – köszönt vissza.
- Szörnyen nézel ki. Nem ma lesz a meccsed? – állapította meg Orihime. Ichigo erre már nem szólt semmit. Csak ment csendben tovább. Orihime kérdően nézett a másik két fiúra de ők csak rázták a fejüket. A nap elég unalmasan telt el. Bár az elég érdekes volt, amikor
Roy-sensei előadást tartott a fiúknak és a miniszoknya fontosságáról kezdett el beszélni. A legtöbb fiú csak érdekesen nézett rá de akadtak követői is. Elérkezett a délután. Orihime beült a barátnőivel a kendo meccsre. Ichigo barátai is beültek. A meccs elkezdődött. Ichigo az idegessége ellenére egymás után győzte le az ellenfeleket. Viszont egy másik iskolából lévő személy is sorban győzte le az ellenfeleket. Végül elérkeztek a döntőhöz.
- Végül elérkeztünk a döntőhöz. Shou Sato Kurosaki Ichigo ellen. – jelentette be a bíró – Kezdjétek! – amint kimondta a bíró ezt a szót elkezdődött az utolsó meccs. Shou elég kemény ellenfélnek tűnt. Ichigo alig bírta kivédeni a fakarddal bevitt ütéseket. Vesztésre állt. Az egyik szurkoló oldalon nagy őrjöngés volt, míg a másik oldalon nagy csend. Orihime nem bírt nyugton ülni. Felállt és elkezdett kiabálni:
- Kurosaki- kun! Ne add fel! Még nyerhetsz! – ordította. Mindenki nézett rá de Winry és Sakura is elkezdett kiabálni vele együtt. Végül mindkét oldalon nagy szurkolás volt. Végül Ichigo nyert. Kezet rázott Shou-val és lementek a pályáról. Amikor Ichigo kijött az öltözőből Orihime már ott várta.
- Graturálok! Jól csináltad, Kurosaki-kun! – mondta vidáman Orihime.
- Csakis a te szurkolásodnak hála. Köszönöm, Inoue. De kérhetnék valamit?
- Mit? – kérdezte kiváncsian Orihime.
- Ne szólíts Kurosaki- kun-nak. Hívj csak Ichigo-nak! – mondta és a kezét Orihime fejére tette.
- Rendben, de akkor te szólíts Orihime-nek.
- Rendben. – mondta, és mindketten egymásra mosolyogtak. Eközben Sakura visszament az osztályterembe. Ő a felelős ezen a héten, hogy rendbe tegye az osztályt. Amikor bement a terembe Sasuke-t pillantotta meg.
- Sasuke- kun? Hogy-hogy itt vagy? – kérdezte meglepetten.
- Ezen a héten én vagyok a másik felelős. – mondta közömbösen.
- Értem. – mondta Sakura zavartan. Mindketten síri csöndben rendbe rakták az osztályt. Amikor végeztek el akartak indulni. Sakura próbálta kinyitni az ajtót de akárhogy ráncigálta az nem mozdult.
- Mi történt? – kérdezte Sasuke.
- Beragadtunk. – mondta Sakura elég idegesen.
- Mi? – kérdezte meglepetten Sasuke. Végül lenyugodott és ezt mondta – Akkor ezek szerint egész este itt leszünk.