4.fejezet
Kedvel vagy utál?
Kedvel vagy utál?
Sakura teljes sokkot kapott. Még egy ideig rángatta az ajtót. Nem akart Sasuke közelébe lenni. Vagyis egy darabig nem akart a múltkori visszautasítás miatt. De akárhogy ráncigálta az ajtó nem engedett.
- Szerintem hagyd. Felesleges erőfeszítést. – mondta nyugodt hangon Sasuke és leült az egyik sarokba. – Majd csak észre veszik. Legkésőbb holnap reggelre biztos megtalálnak. – állapította megy nyugodtan.
- De nekem muszáj hazamennem. – erősködött Sakura.
- Miért ilyen fontos? – érdeklődött Sasuke.
- Nos nem… nem… - Sakura-nak nem jutott semmi se az eszébe, amivel kivághatná magát. De hirtelen beötlött egy béna de elfogadható ötlet – Nem maradhatok le a sorozatomról! – jelentette ki de aztán bánta is ezt a kijelentést.
- Sorozat?! – mondta Sasuke. Elég érdekesen nézett a lányra aztán beletörődött – Értem.
Sakura sóhajtott egy nagyot és nem volt mit tenni leült a fiú mellé. Sakura-nak gyorsan dobogott a szíve de kényelmetlenül is érezte magát, mivel egy szót se szóltak. Sakura úgy döntött kezd egy témát.
- És Sasuke-kun, hogy érzed magad az új iskolában? Nekem elég furcsa de tetszik az új felosztás. – mondta lelkesen. Sasuke csak hümmögött egyet.
- És a tanulás hogy megy? – Sakura nem adta fel. Próbált valamilyen témát kezdeni de bármit mondott Sasuke csak hümmögött. Legvégül pedig az lett az eredménye, hogy Sasuke arrébb ült. Sakura úgy döntött feladja, mert végül még jobban megutálja. A nagy csöndet egy hatalmas dörgés törte meg.
- Vihar lesz? – kérdezte ijedve Sakura.
- Úgy tűnik. – mondta unottan Sasuke.
* Ez nem jó! Én félek a villámoktól és ezt nem láthatja meg Sasuke-kun. Még a végén kinevetne. Vagy még rosszabb az is lehet megutál jobban.* - siránkozott Sakura a gondolataiba.
- Valami gond van? – kérdezte a fiú.
- Nem, nem! – mentegetőzött Sakura. Viszont igaza lett. Elkezdett villámlani. Az eső zuhogott és a sötétben fel-fel villantak a villámok hatalmas zaj kíséretében. Sakura bírta egy darabig. Viszont az utolsó és legnagyobb villámcsapásnál Sasuke nyakába ugrott. A fiú csak nézett. Teljesen belepirult. Sakura aztán vette észre hova ugrott és rögtön távolabb ment.
- Bocsánat Sasuke-kun, bocsánat! – mondta és közben sűrűn hajlongott.
- Semmi baj. – mondta, és félre fordította a fejét. Nem akarta, hogy lássa Sakura azt, hogy zavarban van. Megint villámlott és akkor Sakura egy padba kapaszkodott. Sasuke odament hozzá és megfogta a kezét.
- Ne félj! Nem tudom miért félsz a villámtól de, nincs miért félned biztonságba vagyunk. – nyugtatta Sasuke. Ekkor benyitott Winry,Hinata és Orihime.
- Jól vagytok? – kiabálták egyszerre. De amikor meglátták a jelenetet felszólaltak egyszerre – Ó, látom zavarunk. Bocsi Sakura.
- Várjatok! Ez nem az, amire gondoltok. – kiabált utánuk Sakura. A nyitott ajtóban megjelent Ed, Ichigo és Naruto is.
- Már mióta kerestünk téged. – mondta Ichigo.
- De látom zavarunk. – folytatta Ed.
- Megyünk nem is zavarunk. – fejezte be a szívatást Naruto.
- Várjatok idióták! Ez nem az amire gondoltok. – futott utánuk.
- Persze. És ezt el is higgyük. – nevettek fel egyszerre. Sakura is kiment a teremből. A három lány már ott várta őt. Mind a hárman csurom víz volt.
- Hát veletek mi történt? – kérdezte Sakura.
- Amikor hallottuk, hogy nem vagy otthon elmentünk keresni téged. De a nagy rohanásba elfelejtettük az ernyőink és már nem volt idő hazaszaladni érte. – válaszolt Winry.
- Hol voltatok ti?
- Hinata-nál. Szerelmi tanácsadáson. – mondta Orihime.
- És engem kihagytok ebből? Na meg Ino-t és Rukia-t.
- Ők nem tudtak eljönni téged meg hívtunk mobilon de nem voltál elérhető.
- Tényleg! Lemerültem. – nevetett zavartan Sakura. – És hogy megyünk haza ha egyikkőnknél sincs ernyő…
- Azt nem tudom… - gondolkodott Orihime. – Majd futunk.
- Igen de én jó messze lakom. – mondta Sakura.
- Majd hazakísérünk mi. – szólalt meg Sasuke, furcsa módon nagylelkűen.
- Ne beszélj a nevünkben! – kiabálták egyszerre. Úgy tűnik Sasuke most bosszút akart állni az előbbi miatt ezért a következőket mondta:
- Ed! Te nem messze laksz Winry-től, igaz? Egy-két házzal utána laksz. Akkor te haza is kísérheted.
- Mi? Olyan közel laksz hozzám? – lepődött meg Winry.
- Naruto! Te úgyis el akartál menni rament enni, úgyhogy haza kísérheted útközben Hinata-t. Gondolom nem lakik messze.
- Nem lakik messze. – segítette ki Sasuke-t Sakura.
- De… de… - dadogta Naruto.
- És te Ichigo annyira lovagias leszel, hogy önszántadból hazakíséred Orihime-t.
- Mióta vagyok én lovagias? – morgott Ichigo.
- És te hazakíséred Sakura-t. – vágott vissza Naruto.
- Tényleg, nem akarunk gondot okozni nektek. – szólalt meg Hinata- Egyedül is haza tudunk menni. – mentegetőzött Hinata. Ugyanis épp arról beszélgettek nem rég kinek, ki tetszik. A fiúk már nem akarták őket magukra hagyni.
- Gyere, nekem mindegy, hogy két házzal hamarabb megállok vagy sem. – mondta Ed.
- Nekem sincs fontosabb dolgom. Gyere Hinata! – szólt Naruto.
- Akkor én meg lovagias leszek és hazakísérlek Orihime. – monda Ichigo.
Mikor mindannyian elmentek Sasuke és Sakura is elindult. Amikor villámlott Sakura még néha bele-bele kapaszkodott de mindig rögtön is eleresztette. Viszont semmiről se beszélgettek. Sakura már elég régóta meg akart kérdezni valamit, de most még inkább meg akarta kérdezni:
- Sasuke-kun, ugye nem utálsz? – kérdezte Sakura. Sasuke meg is lepődőtt a kérdésen de utána normálisan válaszolt:
- Nem utállak! – mondta.
- Örülök neki! – mondta Sakura és elmosolyodott.
Másnap reggel Roy-sensei belépett az terembe. És elkezdte az órát amikor bejött egy idegen fiú de az ő egyenruhájukat viselte.
- Már azt hittem nem is jössz. – szólalt meg Roy-sensei – hagy mutassam be az új osztálytársatokat Sato Tetsuo-t!
- Hinata! – kiáltott fel Tetsuo és odarohant Hinata-hoz. - De rég láttalak. Még mindig nem gondoltad meg magad, hogy járj velem?
Hinata erre a kérdésre belepirult de Roy-sensei leállította az új diákot.
- Ezt majd szünetben beszéljétek meg. Most folytassuk az órát. Ülj be Naruto mellé!
Az új diák csalódottan de beült Naruto mellé. Ha szemmel ölni lehetett volna Naruto már megölte volna Tetsuo-t. Ezt észre is vette. Odasúgta Naruto-nak:
- Hinata az enyém lesz! – súgta és a hangja merészséget sugárzott.
- Szerintem hagyd. Felesleges erőfeszítést. – mondta nyugodt hangon Sasuke és leült az egyik sarokba. – Majd csak észre veszik. Legkésőbb holnap reggelre biztos megtalálnak. – állapította megy nyugodtan.
- De nekem muszáj hazamennem. – erősködött Sakura.
- Miért ilyen fontos? – érdeklődött Sasuke.
- Nos nem… nem… - Sakura-nak nem jutott semmi se az eszébe, amivel kivághatná magát. De hirtelen beötlött egy béna de elfogadható ötlet – Nem maradhatok le a sorozatomról! – jelentette ki de aztán bánta is ezt a kijelentést.
- Sorozat?! – mondta Sasuke. Elég érdekesen nézett a lányra aztán beletörődött – Értem.
Sakura sóhajtott egy nagyot és nem volt mit tenni leült a fiú mellé. Sakura-nak gyorsan dobogott a szíve de kényelmetlenül is érezte magát, mivel egy szót se szóltak. Sakura úgy döntött kezd egy témát.
- És Sasuke-kun, hogy érzed magad az új iskolában? Nekem elég furcsa de tetszik az új felosztás. – mondta lelkesen. Sasuke csak hümmögött egyet.
- És a tanulás hogy megy? – Sakura nem adta fel. Próbált valamilyen témát kezdeni de bármit mondott Sasuke csak hümmögött. Legvégül pedig az lett az eredménye, hogy Sasuke arrébb ült. Sakura úgy döntött feladja, mert végül még jobban megutálja. A nagy csöndet egy hatalmas dörgés törte meg.
- Vihar lesz? – kérdezte ijedve Sakura.
- Úgy tűnik. – mondta unottan Sasuke.
* Ez nem jó! Én félek a villámoktól és ezt nem láthatja meg Sasuke-kun. Még a végén kinevetne. Vagy még rosszabb az is lehet megutál jobban.* - siránkozott Sakura a gondolataiba.
- Valami gond van? – kérdezte a fiú.
- Nem, nem! – mentegetőzött Sakura. Viszont igaza lett. Elkezdett villámlani. Az eső zuhogott és a sötétben fel-fel villantak a villámok hatalmas zaj kíséretében. Sakura bírta egy darabig. Viszont az utolsó és legnagyobb villámcsapásnál Sasuke nyakába ugrott. A fiú csak nézett. Teljesen belepirult. Sakura aztán vette észre hova ugrott és rögtön távolabb ment.
- Bocsánat Sasuke-kun, bocsánat! – mondta és közben sűrűn hajlongott.
- Semmi baj. – mondta, és félre fordította a fejét. Nem akarta, hogy lássa Sakura azt, hogy zavarban van. Megint villámlott és akkor Sakura egy padba kapaszkodott. Sasuke odament hozzá és megfogta a kezét.
- Ne félj! Nem tudom miért félsz a villámtól de, nincs miért félned biztonságba vagyunk. – nyugtatta Sasuke. Ekkor benyitott Winry,Hinata és Orihime.
- Jól vagytok? – kiabálták egyszerre. De amikor meglátták a jelenetet felszólaltak egyszerre – Ó, látom zavarunk. Bocsi Sakura.
- Várjatok! Ez nem az, amire gondoltok. – kiabált utánuk Sakura. A nyitott ajtóban megjelent Ed, Ichigo és Naruto is.
- Már mióta kerestünk téged. – mondta Ichigo.
- De látom zavarunk. – folytatta Ed.
- Megyünk nem is zavarunk. – fejezte be a szívatást Naruto.
- Várjatok idióták! Ez nem az amire gondoltok. – futott utánuk.
- Persze. És ezt el is higgyük. – nevettek fel egyszerre. Sakura is kiment a teremből. A három lány már ott várta őt. Mind a hárman csurom víz volt.
- Hát veletek mi történt? – kérdezte Sakura.
- Amikor hallottuk, hogy nem vagy otthon elmentünk keresni téged. De a nagy rohanásba elfelejtettük az ernyőink és már nem volt idő hazaszaladni érte. – válaszolt Winry.
- Hol voltatok ti?
- Hinata-nál. Szerelmi tanácsadáson. – mondta Orihime.
- És engem kihagytok ebből? Na meg Ino-t és Rukia-t.
- Ők nem tudtak eljönni téged meg hívtunk mobilon de nem voltál elérhető.
- Tényleg! Lemerültem. – nevetett zavartan Sakura. – És hogy megyünk haza ha egyikkőnknél sincs ernyő…
- Azt nem tudom… - gondolkodott Orihime. – Majd futunk.
- Igen de én jó messze lakom. – mondta Sakura.
- Majd hazakísérünk mi. – szólalt meg Sasuke, furcsa módon nagylelkűen.
- Ne beszélj a nevünkben! – kiabálták egyszerre. Úgy tűnik Sasuke most bosszút akart állni az előbbi miatt ezért a következőket mondta:
- Ed! Te nem messze laksz Winry-től, igaz? Egy-két házzal utána laksz. Akkor te haza is kísérheted.
- Mi? Olyan közel laksz hozzám? – lepődött meg Winry.
- Naruto! Te úgyis el akartál menni rament enni, úgyhogy haza kísérheted útközben Hinata-t. Gondolom nem lakik messze.
- Nem lakik messze. – segítette ki Sasuke-t Sakura.
- De… de… - dadogta Naruto.
- És te Ichigo annyira lovagias leszel, hogy önszántadból hazakíséred Orihime-t.
- Mióta vagyok én lovagias? – morgott Ichigo.
- És te hazakíséred Sakura-t. – vágott vissza Naruto.
- Tényleg, nem akarunk gondot okozni nektek. – szólalt meg Hinata- Egyedül is haza tudunk menni. – mentegetőzött Hinata. Ugyanis épp arról beszélgettek nem rég kinek, ki tetszik. A fiúk már nem akarták őket magukra hagyni.
- Gyere, nekem mindegy, hogy két házzal hamarabb megállok vagy sem. – mondta Ed.
- Nekem sincs fontosabb dolgom. Gyere Hinata! – szólt Naruto.
- Akkor én meg lovagias leszek és hazakísérlek Orihime. – monda Ichigo.
Mikor mindannyian elmentek Sasuke és Sakura is elindult. Amikor villámlott Sakura még néha bele-bele kapaszkodott de mindig rögtön is eleresztette. Viszont semmiről se beszélgettek. Sakura már elég régóta meg akart kérdezni valamit, de most még inkább meg akarta kérdezni:
- Sasuke-kun, ugye nem utálsz? – kérdezte Sakura. Sasuke meg is lepődőtt a kérdésen de utána normálisan válaszolt:
- Nem utállak! – mondta.
- Örülök neki! – mondta Sakura és elmosolyodott.
Másnap reggel Roy-sensei belépett az terembe. És elkezdte az órát amikor bejött egy idegen fiú de az ő egyenruhájukat viselte.
- Már azt hittem nem is jössz. – szólalt meg Roy-sensei – hagy mutassam be az új osztálytársatokat Sato Tetsuo-t!
- Hinata! – kiáltott fel Tetsuo és odarohant Hinata-hoz. - De rég láttalak. Még mindig nem gondoltad meg magad, hogy járj velem?
Hinata erre a kérdésre belepirult de Roy-sensei leállította az új diákot.
- Ezt majd szünetben beszéljétek meg. Most folytassuk az órát. Ülj be Naruto mellé!
Az új diák csalódottan de beült Naruto mellé. Ha szemmel ölni lehetett volna Naruto már megölte volna Tetsuo-t. Ezt észre is vette. Odasúgta Naruto-nak:
- Hinata az enyém lesz! – súgta és a hangja merészséget sugárzott.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése